Alapvetően mindkettő “veszélyes”, ha magasak az elvárások, különösképpen, ha saját elvárasai kizárja a gyermek szükségleteit, terveit, álmait.
Mindkettő “veszélyes” ha a családban bekerült újdonsült házasfélnek nagy a megfelelési kényszer, az elismerés és a szeretet vágya.
Viszont nem egyformán “veszélyesek”, ami a házastársat illeti.
Az anyós a menyére lesz hatással.
Az após a vejére.
Alapvetően, a veszteségtől való félelem által alakult birtoklási vágy lesz a meghatározó.
Kapcsolódik hozzá egy elkerülhetetlen, az ember és a nemére fűződő, rosszul kezelt, amúgy egészséges verseny szellem.
Az anyós versenyezni és mérettetni fogja magát a menyével, az após a vejével.
Bizonyos határokon belül ennek megvan a hasznossága, mivel kölcsönösen késztetik egymást fejlődésre.
Ha túllépik a határokat, akkor észre sem veszik és a már rosszul megélt és nem megfelelően kezelt büszkeség, gőgösség, akaraterő, dominálni való vágy, irányítani való vágy, kontroll hajlam, romboló kritika kényszer átveszik a főszerepet a kapcsolatukban.
Eljutnak arra a pontra amikor már nem a tanulás, a fejlődés a lényeges, hanem a győzelem.
Ha abból indulunk ki, hogy a győzelem érdekében minden megengedett, a “a cél szentesíti az eszközt” elv fényében, akkor a két fél meglesz róla győződve, hogy helyesen cselekednek és bámulatos részletességgel képesek lesznek alátámasztani az , amúgy hitelessé vált magatartásukat.
Mitől hiteles?
Attól, hogy egy támadhatatlanul hitt igazoló életfilozófiát fejlesztettek ki maguknak, amelyet készséggel és nagy hozzáértéssel elővesznek akármikor veszélyeztetve érzik magukat.
Szembe találjuk magunkat egy életfilozófiák közötti, igen erősen megalapozottnak látszó háborúval.
Amíg nem egyeztetik a 2 védő elméletet, addig nem is lesz béke; jelentős több munkával jár, mint ha, az elébe mentek volna.
Egyenes és ésszerű következtetés az, hogy a prevenciós magatartás tudja csak megmenteni az újdonsült anyós-meny és az após-veje kapcsolatokat.
Miből áll a prevenció?
Az anyós és az após vizsgálják felül az elvárásaikat és alakítsák át azokat; és tartsák szem előtt azt az egészséges tényt, hogy egy férj és feleség egy külön kört alkotnak, egy külön saját világot, amelyet, a szükségleteikhez alkalmazkodó, az általuk meghatározott új és más törvények működtetik.
Ez által átadják a felelősséget az újdonsült házasoknak, ezzel elkerülve azt a lehetőséget, hogy , az esetleges kudarcokért, a gyermekük és a házastársa őket jelölik meg bűnbaknak.
A meny és a veje vizsgálják felül a megfelelési kényszerüket és alakítsák át azokat és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy bár a házastársukkal együtt jár az anyós és az após, meg a többi család tagok is, alapvetően egy férj és feleség egy külön kört alkotnak, egy külön saját világot, amelyet, kötelezően a saját szükségletükhöz alkalmazkodó, az általuk létrehozott törvények alapján kell működtetniük.
Ez által tudnak csak felelősséget vállalni a saját közös életükért, ezzel elkerülve azt a lehetőséget, hogy az esetleges kudarcokért, a szülőket jelölik meg bűnbaknak.
Mindkét fél legyen tudatos és figyelje meg a saját érzéseit, hogy időben tudjanak közbe lépni, hogy ne jussanak el az egészséges határokon túl, ami a versengést illeti.
Ha ezt az utat követik, akkor megmaradhatnak támasznak egymásnak az életük végéig, mert alapvetően szükségünk van az anyósra, az apósra, a menyre, a vejre, és az összes családtagokra, amelyeket a házassággal, ajándékba kapunk.
Csak hogy meg kell tudni megbecsülni az ajándékot és hálásnak lenni.
Azután gyakorolni kell a tudatosságot és az emberséget, a segítőkészséget, a szeretetet, a hovatartozás érzetet, az “együtt” érzést, a “család” érzetet és az “otthon” érzetet.
És akkor haza érkeztünk. Már otthon vagyunk. Otthon vagyunk mindenhol. Otthon vagyunk ebben a világban.
#anyós #após #gyermek #feleség #férj #házasság #család #családtagok #verseny #elvárások #megfelelésikényszer #háború #tudatosság #figyelem #ajándék #béke #otthon #Alexarendel
