A kompromisszum lenne a megoldás?
Én abszolút kompromisszum ellenes vagyok, annak ellenére, hogy készséggel szorgalmazzák.
Miért vagyok ellene?
Mert a kompromisszum azt jelenti, hogy meg kell tennem valamit úgy, hogy nem vagyok benne teljes szívemmel.
Elfogadom valamit, mert úgy gondolom, hogy a javamat vagy az érdekeimet szolgálja.
Elfogadhatom abban a szellemében, hogy ha szükséges, amíg nem érem el a célomat, meg az ördöggel is barátkozni fogok.
De vajon tudok majd végig a barátja lenni?
És bízhatok a barátságában?
Elfogadhatok úgy is valamit, hogy nem számít az ára, mert úgy vélek, hogy mindenre képes leszek a célom érdekében, hogy mellékes, hogy milyen érzelmi vagy szellemi befektetéssel jár, hogy milyen erőfeszítésemben kerül, hogy milyen szenvedéseket kell majd tűrnöm, a lényeg, hogy sikerüljön.
De akkor, hogyan egyeztető ősze az elhatározásom azzal, hogy nem a cél, hanem az utazás a fontos és az, hogy élvezetes legyen.
Már csak azért se tehetem meg, mert egyik mottóm az, hogy addig csinálj valamit, ameddig jóízűen tudod megtenni.
Egy másik megfontolandó aspektus az, hogy ha valamibe úgy mentem bele, hogy nem teljes szívemmel, kompromisszum elvét követve, akkor olyan lesz az eredmény is.
Amikor túlnyomó részben az erőfeszítéssé a főszerep, belefáradunk, és velünk együtt a lelkünk is.
Már nem leszünk képesek a felhőtlen boldogság megélésére; marad egy hiány érzet, amely abból a kérdésből ered, hogy igazán megérte?
A kompromisszumnak ez az ára: a kétely, hogy megérte e.
Hogy a kompromisszum mindenkinek vagy mindkét félnek jó lenne?
Magaddal szemben soha.
Azért előnybe részesítem a közös megállapodást?
Mi a különbség a kettő között?
Amikor kompromisszumot kötsz, abból indulsz ki, hogy miből kell elengedned.
Amikor egy közös megállapodást szeretnél létrehozni, akkor abból indulsz ki, hogy mi a legjobb számodra, és meddig engedhetsz úgy, hogy még mindig jó legyen, sőt, meddig eldöntheted vagy engedheted úgy, hogy azzal az érzéssel zárd le, hogy a legjobb üzletedet kötötted.
Ha kompromisszumot kötsz, maximum megkönnyebbülést érezheted, hogy, bár meglesz az ára, megmentetted a helyzetet, vagy egy keserű öröm, hogy a másikat kényszerítetted feladásra, vagyis, nem őszintén egyezett bele, vagy egy keserű érzés, hogy neked le kellett mondani valamiről, vagyis nem teljes szívvel mondtál igent.
Az eredmény nem lehet tartós!
Ha közös megállapodást kötsz, akkor érezheted a “jó üzlet”, a siker, a győzelem, a mindkét fél győzelme örömét.
