Félni, vagy nem félni nem mindig választás kérdése. Legalább nem annak tűnik.
Mert a félelem jön, az akaratodtól függetlenöl, akkor amikor a test-lélek-szellem egység veszélyt sejt.
Ebből kiindulva, a félelem minket szolgál: nemes feladata az, hogy védelmezzen minket.
Az intelligens reakció az, hogy feltérképezzük a helyzetet és keresünk megoldásokat, hogy megmaradjon a testi, a lelki és a szellemi épségünk.
Viszont, amikor a félelem már irracionálisa válik, akkor kevés hely marad az intelligens reakció érvényesítésére.
Mitől válik a félelem irracionálisa?
Abban a formában ahogyan mi műveljük, mondanám azt, hogy mindig.
A félelem nem azért jön, hogy maradjon, hanem azért, hogy figyelmeztessen minket. Elég átvenni az üzenetét és elengedni.
A gyakorlat az, hogy késztetésünk van arra, hogy megvendégeljük a félelmet: etetjük, dédelgetjük, ápoljuk és meg is szeretjük, mert meg tudjuk szokni.
Miért meg tudjuk szokni a félelmet?
Miért meg tudjuk szokni a rosszat?
Az életösztön által, amelynek feladata az életben maradás.
A megszokás a túlélést szolgálja. A megszokás nem több, mint az adaptáció mechanizmusának a része.
Ha nem tudnánk megszokni a rosszat, könnyen belehalnánk.
Úgyhogy semmi pánik. Előbb-utobb a félelemet is megszokjuk.
A kérdés az, hogy megéri-e.
Megéri-e félelemben élni, félelmeken építeni.
Mitől félünk?
Általában mindentől.
Félünk attól, hogy elkésünk, hogy megbukjuk, hogy lekéstünk, hogy nem lesz elég az idő, hogy túl sok a feladat, hogy túl kevés a pénz, hogy túl nagy az elvárás, hogy behívat a főnök, hogy elhagy a partnerünk, hogy elveszítjük valamit, hogy rabok leszünk, hogy megakadunk, hogy elrontjuk, hogy megöregszünk, hogy nem tudjuk visszacsinálni, hogy pokolba kerülünk, hogy megbetegszünk, hogy meghalunk.
Nagyon akarunk, és nagyon igyekszünk: akarunk elismerést, szeretetet, hírnevet, akarunk nyomot hagyni, akarunk, hogy emlékezzenek ránk, mert akarunk örökké élni.
Ezzel nincs is baj; tegyük a dolgunkat, de addig, amíg jól érzünk magunkat. Ha már túl nagy a teher, tudni kell elengedni.
Mielőtt engedélyt kapnánk, hogy belépjük a Mennyországba, senki nem fog érdeklődni a sikereink, vagy a bukásaink iránt.
Amit számitani fog: az energiát, és annak minősége, amit képviselünk. Mert az energia nem vesz el, hanem átalakul; és nem mindegy, hogy mivé.
Éljük az életet félelem és bűntudat nélkül; töltsük a lelkünket hálával, empátiával, szeretettel, megértéssel mások iránt, és Maguk iránt is.
És mit tegyünk ha jelentkezik a félelem?
Fokuszáljuk a megoldásra.
Erősítjük a vesét, mert a félelem a vesét károsítja, amelyhez tartozik a biztonság érzet, a stabilitás, az anyagi biztonság, a család érzés, a leföldelés, a gyökerek.
Minél alacsonyabb a vese energia, annál gyakrabban és erőteljesebb jelentkezik a félelem.
Megoldás van. Kattints a linkre.
félelem, életbenmaradás, életösztön, védelem, vese, üzenet, megoldás, alexarendel
[mailpoet_form id=”3″]
