Meg kell élni a poklot mielőtt a mennyországban találod magad?
Amennyire úgy vélsz, hogy csak akkor eléred amit szeretnél, ha megszenvedted érte, akkor igen.
Mindennek meg van az ára, mondják.
De mindig előre kell kifizetni az árát?
És mindig a szenvedés az álmaim megvalósításának az ára?
Én úgy gondolom, hogy nem!
Hogy meglenne mindennek az ára?
Én inkább azt mondom, hogy mindennek megvan az értéke!
Az értéket én határozom meg!
Az érték annak a függvénye, hogy mennyire fontos Nekem megvalósítani azt, amit terveztem.
De a “fontos nekem” miért lenne egyenlő azzal, hogy “szenvedem kell érte”?
A szenvedésem intenzitása növelne meg az értéket?
Minél nagyobb a szenvedés, annál nagyobb a megkönnyebbülés, ha a végére értünk, és nem az értéke.
De akkor meg is kérdezhetem magamtól, hogy a cél a megkönnyebbülés vagy a boldogság?
Mit jelen megkönnyebbülni?
Az az érzés, hogy túl vagyok már rajta, hogy vége a szenvedéseimnek, a harcnak.
De vajon túl akarok lenni az álmaimon?
Nem inkább megélni minden pillanatát?
Nem inkább élvezni az utat?
Nem inkább örülni az eredményért?
Nem inkább megélni az eredményét, élvezni azt, vagy is boldog lenni?
Úgy teljen az életem, hogy álmaimért szenvedjek?
Az álmaim értéke nem a szenvedés adja, hanem az öröm!
Öröm, hogy megálmodtam!
Öröm, hogy megterveztem!
Öröm, hogy van célom!
Öröm, hogy megvalósítottam!
Öröm, hogy élvezhetem már az eredményei, annak mit megálmodtam magamnak!
Minél nagyobb az öröm, annál nagyobb az értéke!
Mert mit is jelent az érték?
Nem az ami számomra értékes lehet?
Nem az ami engem szolgál, engem táplál; az ami olyan érzéseket vált ki belőlem, amelyekre tovább tudom építeni azt az életet, amely boldoggá tesz?
Mert a végső cél mindig az!
Akkor miért is kénne szenvedni az álmaimért?
Azért, mert ezt szoktunk meg; azért mert erre tanítottak!
Aztán azért, mert nem is tettünk ellene!
Azért, mert azt gondoltunk, hogy ez az egyetlen út, hogy ez a hiteles út!
Én javaslom egy alternatívat!
Ha van egy álmod, légy büszke arra, hogy megszületett!
Ha van egy álmod, de még nem rendelkezel a kellő feltételekkel, hogy megvalósítsd, akkor tedd félre, amíg nem szerzed meg azt a tudást, ami szükséges, hogy kialakítsd a megfelelő körülményeket.
Miért fontos a gondos előkészületek?
Ez ezért fontos, mert kímél téged a kudarctól!
Aztán ezért fontos, mert kímél téged a szenvedéstől!
Kudarc és szenvedés akkor, ha a szükséges előlépések hiányában nem sikerül az álmod megtestesítése, vagy ha mégis, akkor nehéz úton.
Ami azt jelent, hogy nem kell a poklot megélni, minden alkalomkor, amikor új álmod megvalósítására készülsz, illetve végig csinálod.
Inkább arra tanítanának minket, hogy gyakorold önismereted, amely alapján fedezz fel mit is akarsz valójában, mert csak akkor sikerülhet, ha igazán szeretnéd, úgy, hogy a hátérben nincsenek félelmek, kétségek vagy bűntudat.
Ha megvan, hogy mit szeretnél, akkor hozd határozott döntést, amelyet a gondos tervezés követi meg.
Ha már megtervezted, összhangban a szívedben élő vágyaddal, akkor tartsd is a vágyad életben, mert ez az élő energia fog erőt adni arra, hogy cselekedj!
És ez az élő energia fogja táplálni az utadat és a sikeredet is!
A vágyad élő energia fog megtestesülni az anyagi világodban!
A feltétel, hogy a vágy tiszta legyen és őszinte, és örömmel töltsön akármikor előhívod, mert az valósul meg ami a szívedben él! És élnie is kell végig!
Hogyan érheted el, hogy végig éljen benned?
A tudatosság, a megfigyelés lesz az eszköz, amely segít kontrollálni, terelgetni, átalakítani az érzéseidet, fenntartani a vágyad minőségét; azt a minőséget, amelyet elvárod, ha már megvalósult!
És akkor már nem a szenvedés fogja meghatározni az értéket annak, amit elértél!
Hogy mások számára még mindig a szenvedés lesz a mérvadó, azt téged ne foglalkoztasson!
Mert ha ahhoz igazodsz amire ők értékesnek tartanak, akkor az már nem a te álmod; már nem ÖnMagadat valósítottad meg, hanem azt akit elvárnak, hogy légy!
És ezt nem akarhatod, mert a rendeltetésed az, hogy boldog légy!
Mi a boldogság?
A boldogság az az érzés amely abból ered, hogy minden a saját rendeltetett helyére kerül!
A boldogság a harmónia; az a Létezés által támogatott egyensúly, amelyre, a fennmaradás, a perpetuum , az örök körforgás érdekében, a Létezés fáradhatatlanul törekszik!
A boldogság nem más mit az az érzés amely a belső és a külső világod közötti összhangból születik meg, vagyis maga az önmegvalósítás!