Csak az eszik, aki dolgozik?
Én azt mondnám, hogy az eszik, aki cselekszik!
Már írtam és beszeletem arról, hogy a szavaknak is megvan az energiájuk, és annak sajátosságos minősége is, ami a beléjük vettet hit határozza meg.
A hit az értelmezés kérdése!
Az, hogy egy szónak pejoratív értelme van, vagy nem, annak az emberiség és azon belül, illetve az mellett, a minden egyes embernek a történelme függvénye.
A születési és neveltetési helye és jellege meghatározza az úgy nevezett “népi bölcsességeket”.
Azért működnek a megerősítések!
Azért hathatnak az átkok!
A megerősítést a hit határozza meg; azt, hogy szívünk mélyen mit érzünk!
Minél erősebb egy érzés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy anyagi formában érvényesül meg.
Az amiben nem hiszünk, az nem létezhet!
Ijesztőnek hangzik, mert nagy felelősséget helyez ránk!
De ugyanakkor, nagy szabadságot is ad!
Mi a szabadság?
Az az állapot amelyben Én magam döntök!
Az érzelmeim segítségével dönthetem el, hogy milyen is legyen az életem!
Többé nem érezhetem magam kiszolgáltatnak, vagy az ellenem munkálkodó körülményeknek, a rósz indulatú embereknek, vagy valamely szeszélyes mágikus erőnek az áldozatának.
Magam urává válom! Szabad vagyok!
Ahhoz viszont, igen is kell a felelősség vállalási késztetésünkön dolgozni!
Hogyan?
Tudatosan, alaposan, átfontolttan, átgondolván hozom a döntéseimet; úgy hogy első lépésként, törekszem arra, hogy megismerjem önmagamat!
Ismernem kell a képességeimet, a lehetőségeimet, de ugyanakkor a korlátjaimat, a gyenge pontjaimat.
El kell dönteni, és annak fényében cselekednem, hogy tehetek-e valamit a korlátjaim csökkentésére vagy megszüntetésére.
Ha igen, akkor cselekszem; előkészítem a talajt, amire építhetek.
Miért fontos építeni magamat?
Mert ahogyan magamat emelem, úgy emelem az önbizalmamat, amely alapja a felelősség vállalásnak!
Vállalom a felelősséget, ha biztos vagyok magamban és abban amit érzek, gondolom és teszem!
Vállalom a felelősséget, ha hiszek magamban!
És ha már vállaltam a felelősséget, akkor már dönthetek; már nem várom, hogy más, vagy a körülmények döntsenek helyettem, ami lehetetlen is, mert minden, ami történik mi magunk idézünk elő, azzal amit, és ahogyan érzünk. Mi vagyunk a teremtői a saját életünknek!
Ha már vállaltam a felelősséget, már nem érzem késztetést, hogy bűnbakot keressem, hogy áthárítsam a felelősséget, mert már tudom, hogy rajtam múlik!
És amíg hiszek abban, hogy rajtam múlik, más dolgom nem lesz, mint, hogy tanítsam az elmémet átértelmezni a szavakat és azokra a gondolatokra fókuszáljon, amelyek az engem szolgáló minőséget kölcsönöz az élelmeimnek, ezzel megteremtve magamnak azt a pozitív, konstruktív körforgás amely az őn- és az életem megvalósításának az alapja.
Ezzel már szabad lettem; a saját életem teremtőjévé váltam!
Az elméletem résszé a fogalmak tisztázása és a helyes és hiteles értelmezése.
Az ember az érzelmek halmaza.
Az érzelmeket, az elme segítségével, szavakban öntjük.
Vagyis a szavaknak megvan az érzelmi töltésük, amelyek meghatározzák a gondolatainkat, a döntéseinket, az életünket.
Azért, a megfelelő szavak használatával, és azok interpretálásával befolyásolom az anyagi valóságot, ami az én valóságom lesz, de erről is szó került, hogy ez az a valóság, amelyen változtatni tudok.
Minél több “boldog valóság”-ból lesz az Új Világ!
Ha olyan ambiciózus tervünk van, hogy a Világot változtassunk, akkor is a saját világunkkal kezdhetünk és azon keresztül tehetünk meg!
Minél több a helyesen értelmező ember, annál hatékonyabb tudunk minőségi változást eredményezni a kollektív tudatban, ezzel biztosítva a megkívánt Új Világ teremtését!
Ebből a megfontolásból született ez a cikk, hogy több emberhez eljuthassak bizonyos pejoratív szavak használatának az átértelmezése, vagy helyettesítésének a fontosságát, illetve a tudatosság, avagy a megfigyelés kardinális szerepe a boldogságunk megteremtésében, mert mind arra születtünk, hogy boldogok legyünk!
Ez a rendeltetésünk!
Ez az életfeladatunk!
helyes, értelmezés, megerősítések, alexarendel
