Azt szoktunk mondani, és ezzel legtöbbszőr nyugtatni is magunkat, hogy miden történetnek megvan az üzenete.

De az üzenet személyes.

Ugyanaz a történet más üzenetet hívatott átadni, attól függően, hogy kinek szól.

A “pofonktól” tanulunk, a pofonok szolgálják a fejlődésünket, szoktak mondani. És igaz is, amennyiben megfejtettünk az üzenetet.

Ha erősnek tartom magam, az adott “pofon” azért fog fájni, mert megmutatta, hogy nem is vagyok olyan erős, mint amilyen szerettem volna lenni.

Ha erősnek tartom magam, de szívem mélyen tudom, hogy ez csak látszat, csak nevelés kérdése, akarat kérdése, döntés kérdése, de nem a valódi Én, akkor a “pofon” üzenete számomra az lehet, hogy engedjem meg magamnak azt a luxust, hogy önmagam legyek, felvállalva azt is, amit nem szeretem magamban. 

Ha megaláztak, és ezt nem tudtam kezelni, feloldani, megoldani, akkor a “pofon” azért fog fájni, mert emlékeztetett a megélt megaláztatásokra, és arra is, hogy nem tudtam, ahogyan most sem, kiállni magamért. Akkor számomra, a “pofon” üzenete az lehet, hogy ideje dolgozni az önértékelésemen, az önbecsülésemen, és kivívni a tiszteletet és az engem illett helyet a világban.

Hogyan fejts ki az üzenetet?

Légy őszinte. 

Kérdezz meg magadtól, hogy valójában mi zavart, miért fájt, miért haragudtál, miért lázadtál, miért hallgattál, miért kiabáltál, miért sírtál, miért gúnyolódtál, miért védekeztél, és miért nem, miért hazudtál, miért voltál kíméletlen, vagy miért túlságosan is elnéző, miért tagadtál, miért engedted, miért mondtad igén-t, miért mondtál nem-et.

Ha őszinte választ tudod adni, akkor nyertél: kifejtetted az üzenetet.

A “pofonok” feladata nem az, hogy fájdalmat okozzon, hanem az, hogy figyelmeztessen, vagy emlékeztessen.

Akármi történik az életünkben, nem éri meg szenvedni, sírni, bántani magunkat. Fokuszáljuk a mondanivalójára, és engedjük el.

Ne gyűjtsük a “pofonokat”, a fájdalmas történeteket, ne raktározzuk el őket; ne engedjük, hogy  lefoglalják az örömteli emlékeknek a helyét.

Ne adjuk teret a keserűségnek, a csalódásoknak, a bűntudatnak. Felejtsük el a kudarcainkat, a hibáinkat, a gyengeségeinket. Mert minden nap egy új nap, és minden nap egy új ember lehetsz, az, aki lenni akarsz.

Ne zárjuk be a szívünk ajtaját; hagyjuk azt nyitva az öröm, a boldogság, a remény számára.

 

Workshopok a leegyszerűsített tudatosság jegyében.

 

üzenet, kifejtés, tanulás, fejlődés, alexarendel

AlexaRendel hírlevél feliratkozás
Az Adatkezelési tájékoztatót
és az ÁSZF-et elolvastam, elfogadom.
close
AlexaRendel hírlevél feliratkozás
Az Adatkezelési tájékoztatót
és az ÁSZF-et elolvastam, elfogadom.