A normális #szemműködés magától beáll, mihelyt az általános #egészségi állapot és a jó közérzet helyreállítása megtörtént. Nem az ember a szem állapotának az áldozata, hanem a szem esik áldozatul az ember lelkiállapotának.
Az átlagember nem tud lazítani.
A legtöbb esetben a szemünket szemüveg nélkül is tudjuk jó látásra szoktatni.
Ez különböző lelki feszültségek megszüntetésével érhető el.
Ha sikerül megszabadulnunk a belső feszültségeinktől és ennek következtében a vér akadálytalanul kering a szemünkben és a fejünkben, megszabadulhatunk az arcizmok feszülésének jeleitől. A szem ilyenkor jobban kinyílik, kifényesedik, színe elmélyül, a tekintet nem merev. Eltűnnek a homlok és a száj környéki ráncok is. A normális látás akaratunktól független és nem megerőltető folyamat, a feszültségektől mentes szem mindig jól lát. Ha a látást valami károsítja, megfeszülnek a szemizmok és ilyenkor nézés közben megerőltetjük magunkat. Az olyan érzelmi felindulások, mint a gond, a gyász, a méreg, a félelem, vagy az unalom hatással vannak a látásra, mivel hirtelen idegfeszültséget és megterhelést okoznak. Ahogy az ilyen megterhelésektől szabadulni tudunk, úgy javul a látásunk.