A szabadság fogalmát nehéz meghatározni. Olyan mint a boldogság. A szabadságnak és a boldogságnak is annyi arca, mint amennyi ember.
Amiben megegyezhetünk az, hogy a szabadság nagyságát a korlátok számától függ.
A korlatok lehetnek tolunk függetlenek, vagy épp általunk gyártottak.
A kívülről jövő korlátozások ellen keveset tehetünk; maximum keresünk a “kis kapukat”, és igyekszünk belépést nyerni. Egy kreatív és bevállalós ember számára ez nem kevés. A többség fejet hajt és beilleszkedik.
Azok számára, akik a beilleszkedés mellett döntenek, két más lehetőség nyílik, amelyekkel kompenzálni tudják a korlátok által keletkezett kezdeti frusztráció, amely könnyen beletorkol fásultságba, beletörődésbe, közömböségbe, depresszióba.
Az első lehetőség: épít mögé egy alátámasztó életfilozófiát, amely megkönnyíti a beilleszkedését, és addigra gyakorolja, ameddig nem győzi meg magát, hogy ez az egyetlen válasz; a hit csodákra képes.
A másik lehetőség: kompenzál azzal, hogy nem engedi be az adott korlátozásokat a privát életébe, és párhuzamosan növeli a saját fizikai, mentális és emocionális szabadságát.
Hogyan?
Tegye azt, amit akar, amikor akkor, amennyiben:
- nem bánt senkit
- nem bántja saját magát
- nem okoz kárt senkinek és senkiben
- nem okoz kárt magának, vagy magában
- helyesen alkalmazza a mértékletesség törvényeit
- kerüli a túlzásokat.
Van aki azt gondolja, hogy ezek az alapszabályok korlátozzák a szabadságát, hogy alapvetően korlátokról van szó. Én azt mondom, hogy csak figyelmeségek, amelyek minőségi és emberséges megfigyelésen alapul.
Mert miért lenne korlat az, ha figyelek a másikra, amikor teszem meg azt, amit tenni akarok. A vágyam teljesül, de emberséges módon.
Ami a saját magunk által gyártott korlatokat illeti, csak meg kell vizsgálni a “megérdemlem, nem érdemlem meg” belső vitát.
Hogyan?
Tudj meg mi az, amit megérdemelsz és mi az, ami nem.
Írj le, hogy miért nem érdeméled azt, ami nem és miért azt, ami igen.
Változtass azokon a tulajdonságain, vagy körülményeken amelyek szabályozzák, a saját megítélésed alapján, azt, hogy mit érdemelsz, és azt is, ami nem.
Ismerj meg a gyengeségeidet és az erőségeidet, változtass amelyeken lehet, és szeress meg azokat, amelyeken nem lehet.
Légy az, aki akarsz lenni, és szeress azt, aki vagy!
És akkor már nem vitatott, hogy mit érdemelsz és mit nem, mert akkor minden jár!
Én valahogy igy képzelem a szabadságot!
szabadság, korlátok, megérdemlem, jár-nekem, kiről-szól-az-életed, alexarendel
[mailpoet_form id=”3″]
