A bezártság jelenhet egy inger hiány állapot.

Az inger hiány hatására számos funkció ellustul; ellustul a test, az elme, a lélek.

Az ingerek hatására fejlődjünk.

Az ingerek kényszerítenek reakciókra, válaszra és fejleszti az alkalmazkodó képeségünket.

Az alkalmazkodás az életben maradás feltétele.

Ebből kiindulva jogos az aggódás.

De….

Kevesen gondolnak arra, hogy mi az összefüggés egy betegség és az életünk között.

A kialakult pandemiára egyik megoldása a bezártság lehet.

Mi ennek a megoldásnak az üzenete?

Könnyen lehet, hogy telítődtünk. Könnyen lehet, hogy az ingerek sokasága már terhelő let. Könnyen lehet, hogy belefáradtunk a különböző ingerek szelektálásba. Könnyen lehet, hogy összeroppantunk az információ áradat alatt.

Könnyen lehet, hogy a szívünk mélyen pihenésre vágytunk. Könnyen lehet, hogy az elme szünetet akart, hogy összeszedje a gondolatait. Könnyen lehet, hogy a lélek elvonulásra vágyott.

A bezártság az elvonulásról szól, és arról, hogy rendet rakjuk a gondolataink között, és az életünkben.

A túl sok inger nyomására elfelejtjük érezni és gondolkodni; ösztönösen cselekszünk, egy keservesen kialakult rutinból.

A rútin feladata a kímélés: a megszokott mozdulatok, lépések, válaszok pihentetik az elmét, a lelket és a testet.

Viszont, az ingerek elveszítik a küldetésük lényegét: kényszerít fejlődésre.

Az alkalmazkodásra való kényszer megmarad; a kialakított  rútin a bizonyíték. De a fejlődés elmarad. Leragadunk egy válasznál, egy sémánál. És élünk a robot-szerű életünket, amelyről azt hisszük, hogy ez az élet.

Az Élet mozgás, változás, haladás. Egy végtelen rútin kialakítása nem fér bele: meg kell szakítani.

De szép szóból kevesen értenek.

Itt a pandemia, amely bezártságra kényszerít.

De mi más jelenthet a bezártság?

Az, hogy itt az elvonulás ideje, amikor átértékelhetjük azt, akik vagyunk, azt, amit teszünk, azt, ahogyan gondolkodunk, azt, ahogyan érzünk, azt, ahogyan élőnk az életünket.

Az elvonulás időt ad regenerálodásra és minőségi döntésekre.

Az aktuális a világban végig söprő betegség arról szól, hogy “hagyjatok békén”, “pihenésre van szükségem”, “időt akarok tölteni saját magammal”, “több időt szentelni magamnak”.

A bezártság kényszerít gondolkodni, szembesülni saját magunkkal, a valódi vágyainkkal.

A bezártság szólhat a magam kényeztetéséről, a minőségi önismeretről, az önvizsgálatról, az őszinteségről, a felismerésekről, a felvilágosodásról; arról, hogy végre utol érem magam, hogy végre rendet rakhatom magamban és az életemben is. 

Ami engem illetti minden általam ismert és, a helyzethez alkalmazkodva, általam kitalált eszközt bevettem, és nagyon jól érzem magam.

Számomra a bezártság nem egy büntetés, hanem egy új lehetőség.

Gondoljuk át az életünket és hozzuk döntést arról, hogy mától másképp lesz; és amikor újra szabadak leszünk, tartsuk be az ígéretünket, hogy megegyszer ne kelljen bezárva élni.

bezártság, lehetőség. elvonulás, fejlődés, új-élet

AlexaRendel hírlevél feliratkozás
Az Adatkezelési tájékoztatót
és az ÁSZF-et elolvastam, elfogadom.

 

close
AlexaRendel hírlevél feliratkozás
Az Adatkezelési tájékoztatót
és az ÁSZF-et elolvastam, elfogadom.