Büntetés vagy nevelés?

A büntetést jó nevelési eszköznek gondolják.

A gyereket büntetni kell, ha rosszat csinált, ha nem viselkedik.

A felnőttet büntetni kell ha nem illeszkedik.

Ki határozza meg mi a rossz, mit jelent viselkedni és mit jelent illeszkedni?

Alapvetően azok, akiknek zavaró egy megszokottól eltérő hozzáállás és annak manifesztációja. A feltétel a hatalom és a kapcsolatok.

Vannak közös érdekek, amelyek nevében bizonyos szabálykát le kell fektetni. De azon túl, a legtöbb büntetés hatalommal visszaélés kategóriában esnek.

Ha közelebbről vizsgáljuk a büntetéseket, legtöbbször felfedezhető bennük a bosszúvágy.

Miért úgy gondolom?

Mert a büntetést akkor tartják hatékonynak ha fájdalmat okoz.

A megbüntetett alany fájdalma kárpótol.

Ezért azt gondolom, hogy ebben a formában, alapvetően megtorlásról szól, vagyis a büntetésnek nem igen van nevelési szándéka.

Először nem “büntetésnek” nevezném, hanem elgondolkodtató szándékkal mért valamilyen korlátozást, amely szerepe az, hogy időt adjon gondolkodásra, arra, hogy az alany rájöjjön hol hibázott, hogyan korrigáljon, milyen irányba induljon, hogy milyen változásokat vezessen be, azzal a céllal, hogy jobb ember legyen.

Ne keverjük a „jobb ember lenni” a „az elvárások megfelelően gondolkodni és cselekedni ember lenni” igen összetett fogalommal.

Először, mert semmi esély rá: soha nem fog tudni teljesíteni, mert annyi elvárás van, amennyi ember és szituáció.

Másodszor, azért, mert akkor semmi esélye önmaga lenni.

Alapvetően ellenzem a büntetés fogalmát és a gyakorlását is.

Ha valami nem tetszik az adott személy viselkedésében, megbeszélünk, és ha végkép nem egyeztető össze a hozzáállásunk, akkor le kell zárni a kapcsolatot.

A gyerekekkel nehezebb ezt megvalósítani. Én úgy oldottam meg, hogy arra tanítottam, hogy a saját döntéseiért a felelősség az övé, az enyém akkor, ha elfogadja az én döntéseimet. Hagytam elbukni, hibázni; önállóságra neveltem; meghagytam neki azt a luxust, hogy megtartsa az identitását.

Jól döntöttem.

Nem azért, mert ma már soha nem hibázik, hanem azért mert békésen tudja elviselni a következményeket, ha esetleg megoldani nem tudja. Ez a hozzáállás sok lelki fájdalomtól menti meg.

Én nem hiszem a fájdalomban, mint felemelő, felszabadító eszköz, amely meghozza a megvilágosodást. Engem az öröm motivál és az örömet keresem abban, amit csinálom.

A fájdalom dühít, elszomorít, frusztrál és bosszúvágyakat ébreszt; harcra késztet, ami több fájdalomhoz vezet.

Ami a törvények illeti, nem értek egyet a büntetéssel, viszont kárpótlással igen. Gyakori, hogy megszületik egy ítélet, amely szabadságvesztéssel jár, de nem történik kár kiegyenlítés, mert az elitét nem tudja kifizetni, vagy megoldani. A károsultnak nem igen segít, hogy a károkozót megfosztották a szabadságáról. A problémája nem oldódott meg. Hogy a cél az lenne, hogy elriassza, hogy a jövőben ne tegye meg újra, ez nem igen működik. A bűncselekmény alap célja a pénz szerzés, ha a megtorlást nem veszünk figyelembe. Az elítélt továbbá is azt fogja tenni, amit előtte, mert ehhez ért, ezzel keresi a pénzét. Ritka az a jelenség, hogy átképezi magát és tisztességesen fog pénzt keresni. Amikor egy közös érdek szolgáló törvényen gondolkodnak, akkor nem a kivételeket kell figyelemben venni, olyan értelemben, hogy nem abból kell elindulni, hogy az elítélt megjavul, meg akkor is, ha van rá példa, hanem arra, hogy a károsult vissza kapja azt, amit elvesztett.

Abból kellene elindulni, hogy vissza fog esni.

Amiből, személy szerint tanulná, az lenne, ha a törvény arra kötelezne a károkozót, hogy állítsa vissza az eredeti állapotokat. Nagyobb erővel bírná: mert igazán feleslegessé válna a tevékenysége, ha a vége az, hogy rendbe kell hoznia; gyakorlatilag arra lenne ítélve, hogy kezdjen mindig elölről, úgy, hogy anyagi haszon már nem keletkezne, sőt, ráfizetés lenne.

Ott a vallás: a “jó vagy”, mennyországba kerülsz; ha “rossz vagy”, pokolba.

Klasszikus jutalom-büntetés felállás.

A jutalmat mindenki szereti, mert szeretetre vágyunk, és itt a földön ez elismeréssel jár; onnantól kezdve törekszünk a megfelelésre. Megfelelünk, akkor elfogadnak és következésképpen elismernek, ami megjutalmazással fejezik ki, amelyet a szeretett jelének veszünk.

Nem rossz elképzelés. Ha a „jó embert” bántják, a megoldás az, hogy túrjon, ha nem akar lemaradni a jutalomról. Innentől kezdve teljes az engedelmesség.

Hozzáadóik az ígéret, hogy a bántalmazó a pokolba kerül; ezzel megnyugtatják a bántalmazott alanyt, aki félreteszi az igazság érzetét, az önbecsülését, az ónértékelését, abban a reményben, hogy megkapja a jutalmát, nevezetesen a mennyországba kerül. A bosszúról már nem kell gondoskodnia, nyugodtan bocsásson meg a bántalmazójának, mert ez a pokol feladata lesz; ami egyébként rendben van, ha nem vélnék felfedezni e elmélet hátérében, egy késztetést arra, hogy meggyőzze az embert, hogy ahhoz, hogy “jó ember” legyen, és mennyországba kerüljön, alapvetően csak tűrnie kell.

Ritkább az az eset, hogy a bántalmazó megterít és annak szenteli az életét, hogy „jó ember” legyen, remélve, hogy megkapja a jutalmát. Megtörténik, de nem abban a mennyiségbe, amelyet az elmélet elvárt volna.

Úgyhogy nálam nem létezik büntetés, hanem döntési szabadság, felelősségvállalás a meghozott döntésekért és remélhetően helyes következmény kezelés, illetve megoldás. Én magamat nem bántom és nem büntetem. A lehetőségekhez képest, nem is hagyom, hogy bántsanak; kiharcolom, ami nekem jár, meg ha nem is mindig kapom meg. Akkor igyekszem kezelni a veszteséget, anélkül, hogy szemrehányást tennék magamnak, mert mindig megteszem azt ami tőlem telik. Innentől kezdve bennem béke van!

A jutalom szituáció független; követem az örömet a szívemben és ok nélkül megajándékozom az embereket, a környezetemet a bennem lévő szeretettel, vagy szeretettből jövő kedves gesztusokkal, őszinte mosollyal, jó tanáccsal, időben érkezező segítséggel. Én így gyakorlom a szeretetet!

Az ember felé érzett szeretetből írtam meg a “Kiről szól az életed?” könyvet is.

A könyv rólad szól, és arról, ami téged szolgál. Itt letöltheted az e-book-ot!

Feliratkozom az oldalra

Workshopok

Közelgő események

Shop

Blog