Azt vallok, hogy, ha mosolygunk a világra, a világ is mosolyog ránk!

Október 2017-ben, egy, az én véleményem szerint, nem szakszerű fogorvosi beavatkozás után, szinte lebénult az  arcom alsó-bal felem.

Emlékszem, hogy az első és egyetlen aggodalmam a mosolyom volt. Az első kérdésem az volt, hogy mi lesz, ha nem fogok tudni újra, úgy mosolyogni, ahogy mindig is szoktam: őszinteséggel, életörömmel a szememben és lelkemben, az egész lényemben, belefeledkezve az adott pillanatban.

Nem, hogy mosolyogni nem tudtam, de nyelni sem jóízűen; nem éreztem a fél nyelvemet, az ízeket; nem tudtam egy gyertyát elfújni, O betűt formálni, megtartani,; deformálódott az arcom. 

Az orvos nem, de én felismertem mindjárt az idegkárosodást. Az orvos végig nyugtatott, azzal, hogy semmi baj, csak legyek türelmes, csak ödémáról van szó, ahogy felszívódik, az izom működés is helyre áll.

Én nem nyugodtam meg és türelmes sem voltam.

Már másnap elkezdtem kezelni magamat: masszázs, talpreflexológia, arctornával, elektorakupunktúra, akupresszúra és mentális gyakorlatok, technikák, megerősítések. 

Mint érdekesség: az arctorna menetét, úgy alakítottam ki, hogy miközben tornáztattam az arcomat, végig tapogattam, keresve azokat az izmokat, amelyek működnek és azokat, amelyek nem; bár mindkét arcfelemet tornáztattam, a bal oldalamon bizonyos kis izmok, elkerülhetetlenül, erősebbek lettek, abban az igyekezetükben, hogy átvegyék a nem működő izmok feladatát. 

Akármikor éreztem a félelmet befurakodni a szívembe, megerősítéseket használtam; és olyan mentális gyakorlatot végeztem, amely eredménye a teljes nyugalom, bizalom és bizonyosság volt: egyszerűen tudtam, hogy újra leszek képes teljes mosollyal mosolyogni a világra.

Hónapokon keresztül kezeltem magamat. Pár hónapokra rá kezdetem érezni és látni is :), a javulást. Ha mosolyogtam, nem nagyon volt látható a kár. 🙂

2018 tavasz elején eljutottam egy neurológushoz is, aki felismerte a fogorvosi beavatkozás következtében kialakult idegkárosodást és, a javaslatára,  elkezdtem szedni  a B1 vitamint. Nagyon nem biztatott; a véleménye az volt, hogy túl sokat már nem lehet tenni; remélhetjük, hogy javulni fog még az állapotom.

2019 végét írunk, és bár az izomműködés csak részlegesen, viszont, jelentősen, visszatért; ami a legfoltosabb, hogy a mosolyom a régi. 🙂

Természetesen, folyamatosan kezelem magam, most már inkább masszázzsal, arctornával, talpreflexológiával és továbbá is mentális gyakorlatokkal. Én még hiszek abban, hogy még javulhat a helyzet, hogy eljuthatok odáig, hogy már nem lehet észrevenni a két arc alsó fele közötti különbséget; ami csak akkor látható, ha nem mosolygok. 🙂 

Most már, akkor is, ha nem akarok, tanácsos mosolyognom. 🙂 Ez a legjobb része a történetnek.

Miért?

Mert emlékeztet arra, hogy mosolyogjak. 

Miért fontos ez?

Mert, ha mosolyog az arcom, mosolyognak a szemeim; ha mosolyognak a szemeim, mosolyog a lelkem is, mosolyog az egész lényem; mosolygok én, és mosolyog a Világ.

Ebben rejlik a mosoly ereje! Motivál és gyógyít; gyógyítja a testet , a lelket és a Világot is.

workshopok

www.alexarendel.hu

Feliratkozom az oldalra

a-mosoly-ereje-fogorvos-arc-benult-mosoly-idegkarosodas-arctorna-talpreflexologia-akupresszura-mentalis-gyakorlatok-megerositesek-gyogyulas-workshopik-alexarendel