Húzzuk az időt! Várunk! Halasztunk! Reménykedünk!
Mire is?
Sokan alárendelik magukat egy hozzájuk nem méltó kapcsolatnak, azzal a reménnyel, hogy a másik meg fog változni; hogy előbb-utóbb megjön az esze.
Jöhet-mehet valami, ami nincs?
Azt gondolni, hogy valakinek nincs esze, de várni arra, hátha jöhet még, egy abszurdum.
Hogy meg fog változni?
Miért is?
Valaki kedvéért?
Meddig fog tartani?
Mennyi ideig fog valaki az lenni, aki nem akar lenni?
Ha magáért fog változni, honnan a bizonyosság, hogy egybe vág majd azzal, amire nekünk van szükségünk?
Reménytelen helyzetnek tűnik, de nem az.
A megoldás: kiszállni.
Ha már felmerült a vágy, hogy a másik megváltozzon, nincs értelme arra várni. Engedd el, hogy megtaláljon azt a valakit, akinek megfelel úgy, amilyen ő most.
Te meg, ne vesztegess az idődet várva arra, hogy a másik megváltozzon, amikor könnyen megtalálhatod azt a valakit, aki olyan, amire te vágysz.
Egy kapcsolat elsősorban kompatibilitás kérdése. Ez az alap. Ha erős az alap, nagy eséllyel lehet együtt felnőni, fejlődni, haladni, megváltozni.
Hogy manapság könnyen lemondunk a másikról, egymásról?
Lehetséges, de egészséges! Mindkét félnek!
Lehet irányítani az érzelmeket?
A köztudatban az él, hogy az érzelmeket nem lehet irányítani. [...]
Jól hallasz?
A hallás része az érzékrendszerünknek; az a rendszer, amely segítségével [...]
Téged is sürget az idő?
Sürget az idő! Fura kifejezés! Elgondolkodtatott! Arra jutottam, hogy az [...]
Miért a talpreflexológia?
Miért pont a talpreflexológia? Azzal kezdeném, hogy én nem [...]
Ezer ok, hogy hálásak legyünk!
Hálás vagyok a ritmusra és a zenére törekvő hangoknak, a [...]
Hogyan kavar be a Test?
Az ellentétek egyensúlyára alapozott világban élünk, amely jelenséget a [...]
