A 10 parancsolatnak megvan még az ereje?!
Mióta ismerem magam elgondolkodtat az, hogy aki lefektette a 10 parancsolatot, eleve feltételezetté azt, hogy az ember csal, lop, hazudik, öl…
Vajon mire alapozta a feltételezését?
Azóta fenyítő és büntető szervek és intézmények igyekeznék az úgy mond rendet fenntartani.
Óvatosan hozzá teszem, hogy többé-kevésbé kétségbeejtő eredményekkel.
A vallásnak megvoltak a maga sikerei, azzal, hogy a pokolt hirdette meg azoknak, akik nem konformálodttak a társadalmi elvárásokhoz.
Az csak akkor volt lehetséges mert az emberek hittek a mennyországban.
Miért volt könnyű elhinni?
Mert az élet produkál meglepetéseket ha nem értjük meg és ha nem éljük meg tudatosan a történteket.
Az ember mindig is vágyott valami jobbra, többre; az életet harcnak érzékelte; olyan harcot, amelyet nyernie kell ha jobb életet akart, ha boldog akart lenni.
A boldogság a jövő jellemzője lenne?
Érdekes a viszonyításunk a jövővel szemben is.
Egyesszere félünk tőle, az ismeretlen tényezői miatt, és reménykedünk is, hogy végre meghozza a boldogságunkat.
A jövő dolga meghozni a boldogságot?
Létezik a jövő?
A jövő csak egy vágy, egy álom, egy illúzió.
Általunk furakodik be a jelenbe.
Megvan a létjogosultsága, mert a jövő képek késztetnek haladásra, de miért még mindig kérdés az, hogy a jövő nem egy tőlünk független jelenség, hanem a saját magunk által teremtett következő jelen.
Első hangzáskor értelmetlennek tűnik.
De az életünk nem a múlt-ak, jelen-ek és jövő- k összessége, hanem az egymás utáni jelen-ek sokasága.
Ha az ember tudná elfogadni ezt a tényt, akkor a “múlt” sem fájna többé, először azért mert már tisztába lenne azzal, hogy csak a gondolatai és az érései által létezik, más szóval, csak a “fejében”.
Másodszor azért mert, a jelen minőségi kialakítására fókuszálna.
Mert a Jelen “elmúlik” és “Múlt” lesz belőle.
Hogy mennyire fájdalmas lesz a “Múlt”, a Jelen helyes és tudatos teremtésével határozom meg, mert a “múlt” tulajdonképpen az előző jelen.
És mindig itt egy másik Jelen, amelyet a gazdagabbá vált tapasztalata segítségével, egyre közelíteni fogja azt a képet, amely benne él, arról, hogy milyenné is szeretné az életét, azt ami olyan makacs ragaszkodással, jövőnek nevezi.
Ha csak annak neveznénk nem is lenne olyan nagy baj, de ha annak is éljük meg, vagyis, egy részt egy ismeretlen felemlítő jelenségnek, más rész a boldogság hordozójaként és elhozójaként, akkor már nem segít rajtunk.
A vallás elvesztette az erejét, a 10 parancsolataival együtt.
A “mennyország” és a ” pokol” már csak metaforák.
Az ember félelem érzete, ezelőtt nem ismert magasságokat ért el.
És ahhoz, hogy tudjon a félelmeit kezelni kitalálta magának az “élj mának” filozófiát.
A sietségében megfeledkezett arról, hogy ha nem tudja helyesen értelmezni, akkor megint bajba kerül.
Az “élj a mának” jó ürügy arra, hogy azt tegye, amit csak jónak találja a boldogság érzés egy pillanatáért érdekében is.
Az eredmény?
Gyors, felületes, rövidtávú élmények és élvezetek, amiért már felelősségét nem vállal.
Mert aztán különböző Istenek nevében is ölték már, még a “a háborúban és a szerelemben minden megengedett” elméletek felmentik az embert.
A nem tudatos embernek kell egy bűnbak, hogy tudjon békét kötni saját magával, és ezt a béket fenntartani is.
Az ” élj a mának” erre a szerepre kiváló találmány.
Ennek a filozófia nevében, minden magatartási megnyilvánulások mentességet élveznek; miért nem lehetne csalni, hazudni, lopni, ölni…?
Mert a cél szentesíti az eszközt!- mondják.
A cél jogos és magasztos; a cél a boldogság, akkor miért ne….
Hol rejlik a megoldás?
Át kell fogalmazni a “boldogság” definícióját.
Számomra a ” boldogság” a béke jelenti; az a belső béke, amelynek a forrása az az érzés, hogy minden a rendeltetett helyén van; az a béke, amely ez által az élet egy optimálisan működő rendszerévé válik.
Akkor az élet már nem a harcról szólna, hanem a békéről.
Az Ember képes rá!
A különböző képességeit, ügyesen átalakítva, nem a társadalom és a közösség, vagy más emberek elleni követett “bűnök” és “bűncselekmények” szolgálatára kell helyeznie, meg akkor sem ha a célja nemes érdekeket szolgál?
Az ember arra hívatott, hogy emberséges legyen: jóságos, igazságos, szeretetteljes, tisztességes, hálás, empatikus, megértő és kegyes!
Mert az Ember a Létezés legmagasabb megnyilvánulása!
És azért felelősséggel tartozik saját magáért, másokért, a világért, az életért.
Ha megtanulja és elfogadja ezt a tényt, akkor lehet, hogy többé nem kellenek a fenyítő, vagy büntető szervek és intézmények!
Nagyratörő jövő kép, de a rendelkezésünkre áll a Jelen, hogy minél közelebb juthassunk hozzá, hogy lehetségesen meg is valósítsunk az áhított jövőt!
Mivel kezdünk?
Többé ne tápláljuk és ne hagyjuk, hogy belénk ültessenek félelmeket!
Hogyan?
Bízz!
És ha már minden áron harcolni szeretnél, akkor azért “harcolj”, hogy minden körülmények közt emberséges maradj!
Ha Te megteszed, előbb-utóbb követnek!
Az egyre több emberséges ember fogja hozni azt a boldogságot, amelyet az ember, a ” mennyországtól”, vagy a “holnaptól”, vagyis a “jövőtől” várja el.
Gyakori kérdések-Reflexológia
A reflexológia egyre nagyobb területet foglal a köztudatba. Azért, [...]
A menopauza tabu lenne?
A menopauza tabu lenne? Nem! A menopauza egy termesztés [...]
A cukorbetegség és a stressz hatalma
Mindennek az oka a stressz? Amikor azt mondják, hogy [...]
Miért nehéz kikerülni a bántalmazott szerepéből?
Miért nehéz kikerülni a bántalmazott szerepéből? Egyáltalán miért kerül [...]
Mennyire ellenséges a világ?
Mennyire ellenséges a világ? Bombáznak olyan információkkal, amelyek arra [...]
Mandalák és csakrák
A mandalák lehetnek eszközök is, arra, hogy gyakoroljuk a [...]
tízparancsolat, vallás, társadalom, mennyország, boldogság, jövő, jelen, múlt, félelem, bűnbak, emberséges, acél-nem-szentesíti-az-eszközt
