Az ember három éves korig nem tudja megkülönböztetni a rosszat a jótól; egyszerűen ezek a fogalmak idegenek számára.
Három éves kórtól már értelmezni tudja a két fogalmat.
Hat éves kortól már alkalmazza a megszerzett tudását, és ezt a saját érdekei szerint teszi meg; az érdekei kialakulását a környezete fogja meghatározni. Ha úgy véli, hogy “rossznak lenni” megéri, mert könnyebben szerezheti meg azt, amit akar, akkor “rossz” lesz; és természetesen, a fordítottja is igaz.
Kialakul a személyisége, a saját életfilozófiája kezd formát ölteni; tudja mit akar és azt is, hogy hogyan szerezze meg. Megtapasztalja a szabályokat, a “bűn és bűnhődés” elméletet, a jutalom előnyei, megtanul manipulálni, kiskapukat találni, hogyan kikerülni a szabályokat, a törvényeket. Feltétlenül “idomítani” kell az embert? Sajnos, igen!
De…
A személyisége alapjait a környezetében lévő emberek magatartás és hozzáállás másolásával kezdődik, de nem azzal kellene végződnie.
A másoláson túl, az ember rendelkezik olyan képességekkel, hogy saját élet modellt hozzon létre. Sőt, erre rendeltetett: elindulni A-ból és úgy eljutni a B-be, hogy más ember lesz.
Az első 6 év nem lehet mentség, hanem csak nehezítő körülmény. Az első 6 évben elszenvedett kegyetlenségek nem feltétlenül mentesíthet fel minket a felnőttkorban esetlegesen, mások ellen elkövetett kegyetlenségek alól.
Ha nem így lenne, hova jutná a világ?
“Az erőszak erőszakot szül!” nem lehet örök igazság, nem ismétlődhet örökké. Ezt a folyamatot meg kell szakítani valamikor… és valahogy.
Valakinek vállalnia kell ezt a feladatot.
Azok fogják, akik erősek és akik bíznak az ember képességeiben és lehetőségeiben.
Minél többen leszünk azok, akik hiszünk abban, hogy az ember többre hivatott, annál kevesebb lesz az erőszak, a kegyetlenség, a fájdalom, a szenvedést amit egymásnak okozunk.
Nem találom az emlékeimben olyan esetet, ahol egy állat, akarattal, tudatosan és élvezettel kínozná egy másik állatot, ha a saját fájához tartozik, ha nem.
Viszont ilyen emberről sok emlékeim vannak.
Az ember ne arra használja az elmét, a szellemi képességeit hogy egyre kegyetlenebb, furfangosabb, türkösebb, összetett, bonyolult módon bántsa embertársait; ha haragszik rájuk, ha nem.
Honnan az az égető szükséglet, hogy kínozzuk másokat?
Honnan az elégedettség érzés, amikor megalázunk embertársainkat?
Honnan az öröm érzést, ami a vér, a szenvedés, a fájdalom, a másik könyörgése vált ki bizonyos emberekből?
Honnan az az élvezet, amellyel belerúgunk egy földön fekvő emberbe, a legyőzött ellenségünkbe?
Lehetnek a környezet és az embertársaink könnyei az örömünk, az élvezetünk forrásai, eredői?
Ha abból indulunk ki, hogy “az erőszak, erőszakot szül”, a fájdalom, a szenvedés szülhet örömöt és elégedettséget?
Gyakoroljuk az empátiát, a kedvességet, az együttérzést, a megértést, az átélést, a kegyelmet, a szeretetet ahhoz, hogy egyre több empátia, együttérzés, megértés, átélés, kegyelem, szeretet szülessen.
FB: Alexarendel
Közelgő események
Blog
Mire van szükségünk?
Vajon mire van szükségünk a túlélésre? Egyáltalán túlélésre szól [...]
A nő csak pénzt akar!?
Gyakran panaszkodnak a férfiak, hogy a mai nőknek csak a [...]
Bankkártya online fizetés
Kedves felíratkozó, örömmel tájékoztatlak arról, hogy az oldalon megrendelt termékek, [...]
Miért házasodik a férfi, és miért házasodik a nő?
A házasság nem egy rossz találmány; megvan a maga előnyei. [...]
Miben nyilvánul meg a tolerancia?
Minden egyes ember egyedi és komplex: emlékek, érzések, gondolatok, [...]
Ne mondd, hogy…
Szerintem kevesebb lenne a vita, a konfliktus, ha tudatában [...]
