Beszélünk a betegségekről, kutatunk az okait, kategorizálunk, csoportosítunk a tüneteket, gyógyszereket fejlesztünk és lassan azokon élünk…már aki…
A tudomány igyekszik, az orvosok próbálkoznak, az emberek reménykednek.
Én úgy oldottam meg, hogy egyszerűen megbízom az emberi szervezetben.
Az emberi szervezet egy önálló rendszer. A rendszerek fennmaradása feltétele az egyensúly, ami azt jelenti, hogy a rendszerek veleszületett tulajdonságuk az egyensúlyra való törekvés.
Azért állítom én, hogy annyira nem szabad félteni a testünket. Bízni kell, hogy képes megoldani, ha egyedül nem is mindig, de segítséggel már igen…ha kellő időben kapja meg.
A media, az orvosok, az aggódó családtagok, a sajnálkozó barátok hozzájárulnak a betegségtudat kialakulására és a már kialakult, nehéz legyőzni. Akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy saját magunkat betegítjük meg, vagy legalább befejezünk, amit a környezet és annak tényezői elkezdték,
A harmónia alapja a megfelelő kommunikáció; kommunikáció sejt szinten, kommunikáció a szervek és a funkciójuk között, kommunikáció a környezettel, az emberekkel és saját magunkkal. A kommunikáció feltételezi a figyelés, a törődés; figyelni a jelekre, a szavakra és törődni a jelentésükkel, ami azt jelenti, hogy vegyük komolyan a jelek megnyilvánulásait.
A jelek, betegség esetén, a tünetek, egy kommunikációs eszköz a test, a lélek és az elme között, abban a törekvésében, hogy, a kellő mennyiségű és minőségű információ birtokában, visszaállítsa az egyensúlyt, vagyis biztosítsa a fennmaradását.
Mi a teendő?
A megfigyelés a válasz.
Mit takar a megfigyelés?
Hogyan gyakorolni a megfigyelést?
Keresd a Kiről szól az életed? című könyvet, ha választ szeretnél kapni!
Közelgő események
Blog
A szervek érzelmi világa
A növekedő és sokoldalú stressz hatására, feszültség jelentkezik a [...]
A minőségi alvás az egészség záloga!
A minőségi alvás az egészség záloga! Ha korában nem, [...]
Az E-vitamin bájai
Van kedvenc vitaminod? Nekem van! 🙂 Az E-vitamin olyan [...]
Az első lépés a férfi kiváltsága
A Férfi akkor közeledik szívesen, amikor esélyt érez arra, [...]
Hogyan tanultam meg magyarul?
Mindig is írtam és egyre többet írok; de annyira, [...]
Érzek tehát vagyok!
Csodálkoznak, ha mérges vagyok, ha szomorú vagyok, ha csalódott [...]