Számit a “miért”?
Teszünk, amit teszünk.
Utána egy önigazoló filozófiát gyártunk, hogy békében tudjuk együttélni, azzal, amit teszünk.
Ez mindenkire igaz. Ezért nem számit a “miért?”, mert a “miért?” az adott személyről szól, és magának.
Megy a “miértek” háborúja, mióta ember él a földön. A magyarázkodás háborúja, miközben mindenkinek igaza van.
Úgy gondolod, hogy egy nagyon alapos és erős igazoló filozófiát le tudod dönteni, amikor az adott személy élete ezen múlik? Gondolod, hogy fog neked engedni, amikor a saját kis világ egyensúlya ezen múlik?
Végtelenségig fog belekapaszkodni, mert hísz benne, meggyőzte magát, hogy helyesen jár el, Magában békét kötött, megteremtette a magának szükséges egyensúlyt, és nem mellékes, hogy nyugodt szível tud tükörbe nézni.
Ez az önigazoló filozófiának a szerepe. Titokban vágyunk arra, hogy szeressenek és arra is, hogy szeressük magunkat; arra, hogy a tükörképünk büszkeséggel, melegséggel, elégedettséggel, örömmel töltsön minket.
Ennek fényében, mindenki annyit dolgozik a saját életfilozófián, hogy senkinek semmi esélye ezt lerombolni. Addig csiszol rajta, ameddig nem lel békére.
Aztán, megéri elvenni akárkitől is a béke érzetét? Hogy milyen alapokon érte el, mellékes. Annyi biztos, hogy nem ugyanazok lesznek az indokok, mint a tiedé. Mert mások a célok, az álmok, a vágyak. Innentől kezdve, csak kompatibilitás kérdése: ha azonosak, akkor összejöhet a szövetség, a kapcsolat, a barátság, a házasság…
Ezért nem érdemes vitatkozni. Ezért elég megfigyelni a másikat, és a megszerzett információk alapján, eldönteni, hogy maradsz, vagy elmész; kulturáltan, civilizáltan, vita nélkül, kiabálás, mutogatás, hibáztatás, harc és háború nélkül.
A miért?-re válasz keresés helyett, jobban segít elismerni a különböző jelenségek, viselkedési minták, életfilozófiák létjogosultságát.
Hogy könnyebben fogadod el, ha tudod miért?
Elég elismerni a jelenséget és ha téged nem szolgál, menj tovább.
Ja, ha tudom miért, akkor majd odafigyelek, hátha nem fog megnyilvánulni?
Van, hogy működik…ha nem törvényszerű.
Ha viszont az, ha tudod miért, ha nem, a jelenség megmarad, tovább él.
Ezért engem, a “miért?” helyett, jobban foglalkoztat a “hogyan tovább?”
Játszmák vagy összinteség
Véleményem szerint a legártalmasabb játszmás azok, amelyeket saját magunkkal [...]
Az érintésről másképpen
Az érintés nem hiányozhat az életünkből, mert a tapintás [...]
A bezártságról másképpen
A bezártság jelenhet egy inger hiány állapot. Az inger [...]
Az önkép árt, vagy véd?
Az önkép, legtöbbször, véletlenül sem tükrözi a valódi ÉN-t. [...]
Mit üzen az ételintolerancia?
Az ételintolerancia egyre gyakoribb jelenség. Lassan nincs olyan ember, [...]
Mire való a megértés?
A megértés alapvető szükséglet. Törekedünk arra, hogy megértsük, és [...]