Húzzuk az időt! Várunk! Halasztunk! Reménykedünk!
Mire is?
Sokan alárendelik magukat egy hozzájuk nem méltó kapcsolatnak, azzal a reménnyel, hogy a másik meg fog változni; hogy előbb-utóbb megjön az esze.
Jöhet-mehet valami, ami nincs?
Azt gondolni, hogy valakinek nincs esze, de várni arra, hátha jöhet még, egy abszurdum.
Hogy meg fog változni?
Miért is?
Valaki kedvéért?
Meddig fog tartani?
Mennyi ideig fog valaki az lenni, aki nem akar lenni?
Ha magáért fog változni, honnan a bizonyosság, hogy egybe vág majd azzal, amire nekünk van szükségünk?
Reménytelen helyzetnek tűnik, de nem az.
A megoldás: kiszállni.
Ha már felmerült a vágy, hogy a másik megváltozzon, nincs értelme arra várni. Engedd el, hogy megtaláljon azt a valakit, akinek megfelel úgy, amilyen ő most.
Te meg, ne vesztegess az idődet várva arra, hogy a másik megváltozzon, amikor könnyen megtalálhatod azt a valakit, aki olyan, amire te vágysz.
Egy kapcsolat elsősorban kompatibilitás kérdése. Ez az alap. Ha erős az alap, nagy eséllyel lehet együtt felnőni, fejlődni, haladni, megváltozni.
Hogy manapság könnyen lemondunk a másikról, egymásról?
Lehetséges, de egészséges! Mindkét félnek!
Alvás zavar, vagy kóros álmatlanság
Mi a különbség az alvászavar és a kóros álmatlanság [...]
Vita az antioxidánsok körül
A tudósok feladata kutatni. Kutatnak is, és készséggel számolnak [...]
Vajon igaz, hogy soha nincs késő?
Felelősségre és kötelességtudásra nevelnek. Nem rossz, ha nem viszünk [...]
Mit együnk ősszel és télen?
Az ősz a betakarítás ideje. Az ősz megajándékoz minket olyan [...]
Miért megyünk el egymás mellett?
Miért megyünk el egymás mellett egy beszélgetés során? A lélek [...]
Milyen felnőtt lenne a gyerekből, ha…
Azt mondják, hogy a gyerek akkor érzi magát biztonságra, [...]
